Az oszlopdiagram akkor működik jól, ha kategóriák nagyságát kell összevetni. Termékbevétel, vármegyei esetszám, csatornánkénti forgalom, költségsor, válaszarány: az oszlop gyorsan megmutatja, melyik több, melyik kevesebb, és mekkora a távolság.

Ezen az oldalon az oszlopdiagram kifejezést a függőleges változatra használjuk. A bar chart ugyanazt a hosszúságalapú kódolást viszi vízszintes irányba, más olvasási ritmussal és több hellyel a címkéknek.

Mikor működik jól?

Az oszlopdiagram ereje a közös bázis. A hasábok ugyanonnan indulnak, ezért a hosszúság közvetlenül összehasonlítható. Ez kevés kategóriánál különösen gyors: három termék, öt régió, hat költségtípus azonnal ad rangsort és távolságot.

Idősornál is lehet jó, ha az időpontok külön egységként viselkednek. Egy év tizenkét hónapjának árbevételét oszlopon könnyebb pontosan összevetni, ha a legerősebb hónap vagy a havi különbség a fő kérdés. Ha a pálya alakja, gyorsulása vagy megtorpanása fontosabb, a vonaldiagram veszi át a helyét.

Ha a kategórianevek túl hosszúak, a függőleges forma hamar szétesik. Ilyenkor a bar chart sokszor tisztább választás, mint a döntött tengelyfelirat, mert a címke végig olvasható marad.

Néhány kategóriánál az oszlop gyorsan mutat sorrendet és különbséget.

Hosszú nevek mellett a bar chart tisztább lehet. Ugyanazt a mennyiségi logikát tartja meg, csak más irányban olvastatja a listát.

Nullabázis

Oszlopdiagramnál a nullabázis erős szakmai alapelv. Az oszlop hossza maga a mennyiség, ezért ha a tengely nem nulláról indul, a hosszarány torzul. Egy 96-ról 100-ra vágott tengelyen a 98 és 100 közti különbség hatalmasnak látszhat, miközben a teljes értéktartományban kicsi.

Apró eltéréseknél a részletnézet lehet hasznos, csak nem oszlopként. Ilyenkor pontdiagram, vonal, slope chart vagy jelölt tartomány tisztább lehet.

A hasábhossz arányban marad a mennyiséggel. A különbség látszik, de nem ordít.

Ugyanez a kis eltérés drámainak hat. Oszlopnál ez könnyen félrevisz.

Rendezés

Rangsornál a rendezés a chart része. ABC-sorrend akkor jó, ha név alapján kell keresni. Ha a fő állítás a legnagyobb, legkisebb, lemaradó vagy kiugró kategória, az érték szerinti sorrend tisztább.

A rendezés nem díszítés. Ugyanaz az adatsor más kérdésre válaszol, ha földrajzi, időbeli, szervezeti vagy érték szerinti sorrendben jelenik meg.

Kereséshez rendben van, de a rangsor fejben rakódik össze.

A sorrend maga mutatja, ki vezet, ki marad le, hol nagy az ugrás.

Példa: csatornánkénti bevétel

Egy webshop éves bevételét négy csatorna hozza: organikus keresés, hirdetés, hírlevél, partneroldalak. Ha a kérdés az, melyik csatorna adta a legtöbb bevételt, az oszlopdiagram jó alapforma. A cím lehet egyszerűen állító: „A hirdetés hozta a legnagyobb bevételt, de az organikus keresés közel van hozzá.”

A kiemelés akkor működik, ha nem változtatja meg a skálát. A többi oszlop kontextus marad.

Ha viszont a havi bevételi pálya érdekes, ugyanez az adat már idősor. Ha pedig csak a négy csatorna sorrendje számít, a hónapok bontása felesleges zaj lenne.

Csoportosított és halmozott oszlop

A csoportosított oszlop akkor hasznos, ha kevés kategória és kevés sorozat kerül egymás mellé. Három régió két évben még kezelhető. Hat régió négy évben már sok oszlopot termel, és a távolságok összehasonlítása fárasztóvá válik.

A halmozott oszlop teljes mennyiséget és összetételt mutat egyszerre, de nem minden részt egyformán jól. Az alsó szegmens közös bázisról indul, a fölötte lévők már lebegnek. Ha pont a középső részek összehasonlítása fontos, külön chart vagy small multiples tisztább.

Kevés sorozatnál jól működik. Sok bontásnál gyorsan oszloperdő lesz.

A teljes magasság tiszta. A belső szegmensek összevetése már gyengébb.

Negatív értékek és eltérések

Eltérésnél a nulla nem csak tengelykezdés, hanem választóvonal. Pozitív és negatív értékeknél a hasábok két irányba indulnak, így azonnal látszik, mi van bázis felett és alatt. Nyereség-veszteség, célhoz képesti eltérés, éves változás vagy mérlegadat esetén ez sokkal pontosabb, mint egy egyszínű lista.

Ilyenkor a szín segít, de nem lehet az egyetlen jel. A pozíció, a nulla-vonal és az irány adja a szerkezetet, a szín csak ráerősít.

Eltérésnél a nulla-vonal a fő szerkezet. A pozitív és negatív irány külön jelentést kap.

Utolsó kontroll

Az oszlopdiagram akkor marad pontos, ha a forma nem nagyít rá hamisan a különbségre.

Kapcsolódó

Források

  1. Cleveland & McGill — Graphical Perception
  2. Heer & Bostock — Crowdsourcing Graphical Perception
  3. Google Charts — Column Chart