A vonaldiagram akkor erős, ha az adatnak iránya van. Infláció, árfolyam, hőmérséklet, népesség, forgalom, hibaarány vagy várólistahossz esetén sokszor nem a legnagyobb érték a fő kérdés, hanem az út, amely odáig vezet.

Mikor működik jól?

Idősornál a vonal a legkevesebb vizuális anyaggal mutatja meg a változás alakját. Látszik, hogy egy növekedés egyenletes, gyorsuló, hullámzó vagy hirtelen megtörő. Ez különösen hasznos akkor, amikor a köztes pontok is számítanak, nem csak az első és az utolsó érték.

Egy éves árbevételi sorozatban például nem ugyanaz a történet, ha a decemberi érték magasabb, mint a januári, de közben volt egy nyári visszaesés. Két végpontból ez eltűnik. Vonalon a pálya maga lesz az adat.

Több sorozatnál is működhet, ha a vonalak száma alacsony és az összevetés tényleg alakokról szól. Két-három ország népességi pályája, két termék havi forgalma vagy három kampány konverziós rátája még jól kezelhető lehet egy közös charton.

Mikor torzít?

A vonal folytonosságot sugall. Ez idősornál általában elfogadható közelítés, de név szerinti kategóriáknál félrevezető lehet. Ha telephelyeket, termékeket vagy politikai pártokat kötsz össze, a chart olyan kapcsolatot rajzol közéjük, amely az adatban nincs benne.

Kevés időpontnál is óvatosan kell bánni vele. Két pontból húzott vonal irányt mutat, de trendet még nem nagyon. Három-négy éves adatból lehet óvatos következtetést levonni, de szezonalitást, ciklust vagy tartós pályát ritkán érdemes ráépíteni.

Túl sok sorozatnál a vonaldiagram gyorsan spagettivé válik. Ilyenkor a megoldás nem feltétlenül új charttípus: elég lehet egy fő sorozat kiemelése, a többi halványítása, vagy small multiples, ahol ugyanaz a kis grafikon ismétlődik több bontásban.

Januártól júniusig a sorrend maga is jelentés. A vonal itt folyamatot rajzol.

Termékek vagy régiók között nincs természetes útvonal. Itt pont vagy oszlop tisztább.

Tengely és skála

Vonaldiagramnál a nullabázis nem ugyanaz a szabály, mint oszlopdiagramnál. Az oszlop hossza mennyiséget kódol, ezért nulláról indulva ad tiszta arányérzetet. A vonalnál a változás alakja a fő vizuális jel, ezért egy szűkített y-tengely szakmailag védhető, ha a cél egy részlet láthatóvá tétele.

A szűkítés viszont nem lehet rejtett trükk. A tengelyértékeknek látszaniuk kell, a cím nem dramatizálhat túl, és érdemes jelezni, ha a nézet csak egy keskeny tartományt nagyít. Ha a teljes nagyságrend is fontos, kellhet egy második, teljes skálás nézet vagy rövid magyarázó mondat.

A teljes skála megtartja a nagyságrendet, de a kisebb elmozdulás könnyen háttérbe kerül.

A részletnézet láthatóvá teszi a változást. Akkor korrekt, ha a tengelyhatár nem marad rejtve.

Logaritmikus skála ritkábban kell, de exponenciális növekedésnél, járványadatnál vagy több nagyságrendet átfogó idősornál indokolt lehet. Ilyenkor a távolság arányt jelent, nem azonos abszolút különbséget. Ezt a chartnak és a feliratnak is egyértelművé kell tennie.

Példa: várólista hónapról hónapra

Képzelj el egy szakrendelést, ahol januárban 18 ezer beteg vár időpontra, júniusra 11 ezerre csökken a sor, ősszel viszont lelassul a javulás, decemberre pedig 10 ezer körül stabilizálódik az érték. Ha a kérdés az, melyik hónapban volt a legalacsonyabb a várólista, egy rendezett oszlopdiagram is működhet. Ha az a kérdés, hol tört meg a javulás üteme, a vonaldiagram jobb.

Ha a szeptember körüli megtorpanás a fontos, a vonal erősebb, mint egy hónapok szerint rendezett oszloplista.

A cím ilyenkor ne csak annyit mondjon, hogy „A várólista alakulása”. Hasznosabb: „Őszre lelassult a várólista csökkenése”. Ez már állítás, és a vonal meg tudja mutatni, hol változik a pálya.

Annotációval érdemes a töréspontot jelölni, nem minden adatpontot felcímkézni. Ha minden hónap pontos száma fontos, a chart mellé táblázat kell. Ha csak a trend a lényeg, a túl sok szám inkább zaj.

Több vonal egy charton

Két-három vonalnál a közös tengely jól mutatja, mikor futnak együtt a sorozatok és mikor válnak szét. Hat-nyolc vonal felett már külön stratégia kell. A fő sorozat kaphat erős színt, a háttérsorozatok maradhatnak halványak. Ha mindegyik sorozat egyformán fontos, a small multiples gyakran jobb döntés.

Ha minden vonal egyforma erős, a chart inkább textúrát mutat, nem összehasonlítást.

A háttér megmarad kontextusnak, a kiemelt sorozat pedig követhető marad.

Eltérő nagyságrendű sorozatoknál az indexált line chart különösen hasznos. Minden sorozat ugyanonnan indul, például 100-ról, így az látszik, melyik nőtt gyorsabban a saját bázisához képest. Ez nem helyettesíti az abszolút értéket, csak más kérdésre válaszol.

A nagyobb sorozat uralja a teret. A kisebb relatív változása alig látszik.

Indexálva az indulóponthoz képesti pálya kerül előtérbe, nem az abszolút méret.

Utolsó kontroll

A vonaldiagram publikálás előtt néhány egyszerű kérdésen bukik vagy erősödik meg.

Kapcsolódó

Források

  1. Cleveland & McGill — Graphical Perception
  2. Heer & Bostock — Crowdsourcing Graphical Perception
  3. Data to Viz — Spaghetti chart