Vizuális történet / 8 perc

A Duna mínuszban van. Vagy mégsem?

A negatív vízállás nem negatív vizet jelent. Négy dunai mérőállomás példáján látszik, hogy azonos mértékegység mellett is eltérhet a referencia.

Rögzített adatszelet: 2026. augusztus 4. 16:00
Négy dunai vízmérce különböző magasságban elhelyezett nullponttal és pozitív, illetve negatív vízállásértékekkel.

Budapesten 16 centimétert, Dunaföldváron -228 centimétert, Pakson -135 centimétert, Mohácson pedig -14 centimétert mutatott a vízmérce. Ugyanaz a folyó, ugyanaz a mértékegység, mégsem ugyanaz a viszonyítási pont.

A négy szám ezért nem olvasható úgy, mintha közös nulláról indulna. A mínuszjel helyi mérceadathoz tartozik, nem a Duna "negatív magasságához".

Négy, egymást követő magyarországi Duna-mércét választottunk példának, amelyek ebben a rögzített adatszeletben eltérő előjelű helyi vízállást mutattak.

01 / Helyi vízállás

Négy állomás. Három mínusz.

Budapesten 16 centiméter, Dunaföldváron −228, Pakson −135, Mohácson −14 volt a közölt vízállás. Ugyanaz a mértékegység jelenik meg, ezért könnyű közös skálát képzelni mögé. A gond az, hogy a négy szám nem ugyanahhoz a nullához tartozik.

Azonos mértékegység. Eltérő referencia.

02 / Saját nullák

Mindegyik állomásnak saját nullája van.

A budapesti 0 centiméter nem ugyanaz a magasság, mint a paksi vagy a mohácsi 0 centiméter. A mérce-nullpontok más-más magasságon vannak a Balti magassági rendszerben, ezért a nyers vízállásértékek csak helyben értelmezhetők közvetlenül.

A négy nulla nem ugyanazon a magasságon van.

03 / Közös rendszer

A vízfelszínek csak átszámítás után kerülnek közös skálára.

Ha a helyi nullponthoz hozzáadjuk a közölt vízállást, megkapjuk a vízfelszín magasságát a Balti magassági rendszerben. Itt már közös rendszerről beszélünk, ezért a mínuszjel jelentése is tisztább: a helyi referenciára vonatkozott, nem a vízfelszín közös rendszerbeli magasságára.

A mínusz a helyi mércéhez tartozik, nem a közös rendszerbeli vízfelszínhez.

04 / Folyami profil

A közös rendszerből már folyami profil is rajzolható.

Felvíztől alvíz felé a vízfelszín magassága csökken. Ez természetes. A vonal itt a négy mérőpont sematikus összekötése, nem folyamatos hidraulikai modell. Ettől még nem tudjuk, hol súlyosabb az alacsonyvízi helyzet.

A közös magassági rendszer még nem veszélyskála.

05 / Rossz kérdés

A nyers centiméterekből nem lesz automatikusan súlyossági rangsor.

A −228 centiméter nem azt jelenti, hogy Dunaföldvárnál kevesebb víz van, mint Mohácsnál a −14 miatt. Más kérdés a helyi vízállás, más a vízfelszín magassága közös rendszerben, és megint más az, hogy egy adott helyzet mennyire rendkívüli a saját történeti sorához képest.

A jó összehasonlítás a kérdéssel kezdődik, nem a közös mértékegységgel.

06 / Zárómondat

Nem a Duna ment mínuszba.

A mínuszjel azt mutatja, hogy a vízfelszín az adott állomás helyi nullpontja alatt volt. A folyó ettől még nem negatív magasságban van, és a négy szám továbbra sem egyetlen közös nulláról indul.

Nem közös nulláról mérünk.

Módszertani háttér és ellenőrzés

A vízállás egy adott mérőhelyen a vízfelszín helyzetét mutatja a vízmérce rögzített nullpontjához képest. Nem vízmélység, és nem közös referenciára mért magasság.

Negatív vízállás akkor jelenik meg, amikor a vízfelszín az adott állomás mérce-nullpontja alá kerül. Dunaföldvárnál a -228 centiméter például azt jelenti, hogy a vízfelszín 2,28 méterrel volt a dunaföldvári mérce nullpontja alatt. A nullpont maga 88,860 mBf magasságon található, így a számított vízfelszín 86,580 mBf volt. Az mBf itt métert jelent a Balti alapszint felett.

A történetben vizsgált állomások nullpontjai:

  • Budapesten 94,970 mBf;
  • Dunaföldváron 88,860 mBf;
  • Pakson 85,380 mBf;
  • Mohácson 79,195 mBf.

A vízfelszín mBf-ben megadott magasságát a mérce nullpontjának Balti rendszerbeli magasságából és a helyi vízállásból számítottuk:

vízfelszín magassága = mérce nullpontja + vízállás

A 2026. augusztus 4. 16:00-i rögzített adatszeletben így a következő értékeket kapjuk:

  • Budapest: 95,13 mBf;
  • Dunaföldvár: 86,58 mBf;
  • Paks: 84,03 mBf;
  • Mohács: 79,06 mBf.

A negatív vízállás tehát nem negatív vízfelszín-magasság a közös rendszerben. A vízfelszín magassága a Balti rendszerben természetesen csökken a folyó alsóbb szakaszai felé. Ettől önmagában nem lesz rosszabb vagy jobb a helyzet egyik állomáson sem.

Annak megítéléséhez, hogy egy vízállás mennyire rendkívüli, az adott állomás saját, módszertanilag egységes múltbeli adatsorára lenne szükség. Egy hajózási kérdéshez ezenfelül a meder, a gázlók és a szükséges merülési mélység is számít. A vízkivétel vagy az energiatermelés más helyi küszöböket és műszaki adatokat igényel.

A helyi vízállás továbbra is hasznos ugyanazon állomás időbeli változásának, helyi küszöböknek és üzemeltetési döntéseknek az értelmezésére. Akkor csúszik félre, amikor nyers centiméteres értékből közvetlen országos vagy állomásközi súlyossági rangsort csinálunk.

A történetben használt rögzített adatszelet

Dunai vízmérceadatok 2026. augusztus 4-én 16:00-kor, valamint a mérce-nullpontból számított vízfelszín-magasság a Balti magassági rendszerben.
ÁllomásFolyókilométerKözölt vízállásMérce nullpontjaSzámított vízfelszín
Budapest1646,500 fkm16 cm94,970 mBf95,13 mBf
Dunaföldvár1560,600 fkm−228 cm88,860 mBf86,58 mBf
Paks1531,300 fkm−135 cm85,380 mBf84,03 mBf
Mohács1446,900 fkm−14 cm79,195 mBf79,06 mBf

Adatok letöltése CSV-formátumban

Rögzített adatszelet · 2026. augusztus 4. 16:00

A számított vízfelszín a mérce nullpontjának és a méterbe átváltott vízállásnak az összege. A megjelenített eredményeket a vízállás centiméteres felbontásához igazodva két tizedesjegyre kerekítettük. A Duna folyamkilométerezése a torkolattól felfelé nő; felvíztől alvíz felé haladva az fkm értéke csökken.

Adat és módszer

A történet az Országos Vízügyi Főigazgatóság vizugy.hu oldalán 2026. augusztus 4-én közölt állomásadatokból készült.

A vízállások 2026. augusztus 4-én 16:00-kor rögzített példaszeletet alkotnak. A történet nem élő vízállás-jelentés, és az értékek a publikáció megnyitásakor nem frissülnek automatikusan.

A vízfelszín magasságát a Balti magassági rendszerben a következő képlettel számítottuk:

mérce nullpontja mBf-ben + vízállás méterben

Az ábrák a viszonyítási pontok szerepét bontják ki. A sematikus keresztmetszet nem valódi mederfelmérés, a négyállomásos hosszmetszet pedig nem folyamatos hidraulikai modell.

A vizugy.hu állomásoldalain feltüntetett LKV-értékeket nem használtuk történelmi minimumként. Több állomásnál magasabb LKV szerepelt az állomásoldalon, mint az ugyanott látható 2026. augusztus 4-i gyorsadat: Budapest 33 cm helyett 16 cm, Dunaföldvár -199 cm helyett -228 cm, Paks -97 cm helyett -135 cm, Mohács 50 cm helyett -14 cm. Ez külön forrásellenőrzést kérne, ezért az LKV itt nem rangsorképző adat.

A CSV tartalmazza az állomásoldalak URL-jeit, a rögzített időpontot és a forrásellenőrzés dátumát is, mert a vizugy.hu aktuális oldalai élő forrásként változhatnak.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, vizugy.hu.